2014. január 20., hétfő

3 süti borús napokra

A mai bejegyzést csak erős idegzetűeknek ajánlom! Nem vagyok teljesen százas ugyanis per pillanat... :)
 
Január van.... utálatos egy hónap, mi? Én nem vagyok nagy rajongója és ezen a tényen még az sem javít, hogy ebben a hónapban van a névnapom és a legjobb barinőm születésnapja is... Tehát buli van, de én inkább csak egy pihe-puha takaróra vágyom és egy jó könyvre! Ez a borús, esős, ködös, sötét, nem szeretem idő tökéletes arra, hogy úgy érezzem, elemészt az unalom... Merthogy van ám dolog, tevékenykedem is, de semmi örömöm nem lelem semmiben. Kivéve talán a látványos fetrengésben, az agyatlan TV nézésben és a süti evésben! Tudom, tudom, egy két gyermekes Anyuka nem érezhet így, sőt, mindig mosolyog és boldog, hisz a Világ legcsodáslatosabb kincseit tudhatja magáénak, de én most akudt januártitiszben szenvedek és ez nagyon komoly betegség ám. Hasonlít a lustititiszhez, ami alkalom adtán felül kerekedik rajtam, de ez még komolyabb probléma, ugyanis agyatlansággal is társul... Kicsit olyan, mint amikor Zombie vagy, csak nem Brad Pitt filmjében( forevör láv Brady), hanem a saját kanappédon, az Éjjel-Nappal Budapestet bámulva bambán. Igen, szégyen gyalázat, de nézem... De nem ez a legrosszabb: még élvezem is! Már odaáig sülledtem, hogy várom, hogy este legyen és elterüljek a kanappén és nézzem ezt a szennyet. Mert hát nem túl építő jellegű műsor, de a januártitiszre tökéletes! 
Bár meg kell valljam, ilyen két jópofa gyereket is ritkán látok, mint az enyémek, akiket az élettől kaptam ajándékba! A Picike most már szinte minden szót mond utánunk (kedvencem a : segítség kell!), ami olykor nagyon vicces. Ma mondta pl., hogy -Teát kérek! amitől én azonnal elolvadtam és bár nem szeretném, ha rászokna, egy 1,5 évestől ez nagy teljesítmény, így adtam neki. A következő pillanatban meg is bántam lágyszívűségem, ugyanis ez a kis huncut csak arra volt kíváncsi, hogy hogy tud repülni a pohár, ha tea van benne:) (Nagy boldogság ez, főleg miután a délutáni alvás helyett inkább felmosod az egész házat, pedig inkább bambulnál!) Rendeszeres vetkőzős műsorai vannak és olyan humorérzéke, hogy az nem igaz! A Nagy meg már olyan nagy, hogy rá se lehet ismerni! Még a végén jó gyerek lesz, aztán meg csak kereshetjük, hogy mégis kire ütött?! Bár sosem volt rá panasz az oviban, most még dícsérik is, hogy milyen ügyes, szóval azt hiszem most jön a vihar, vagyis a kamaszkor előtti csend és nyugalom, amit addig élvezek, amíg csak lehet! Azember meg szenved, mert beadadta magának az influenza elleni oltást és persze már másnapra lebetegedett... No comment! 
Nagyon jó velük, olyan sokat nevetünk együtt! Még januárban is...
Szóval csak ennyire súlyos a helyzet nálam így januárban és bár születtek új munkák is, most mégis inkább 3 sütit hoztam, amelyeknek már a készítése is bearanyozza a napomat, az evésről nem is beszélve, a tükröket meg majd letakarjuk.
 
1. Karamellás-grillázsos-zabfalatos-kávés csoda
Ezt a sütit tegnap találtam ki, de a januártitisz megakadályozott benne, hogy azonnal megcsináljam! Szóval: találtam a szekrényben egy csomag Zabfalatokat és gondoltam ez jó kis alap lehetne valami finomságnak. Így hát apró darabokra törtem, felolvasztottam kb. 2 kanálnyi vajat, amihez kb. fél deci kávét öntöttem és az egészet jól összekevertem és egy jénai aljába nyomkodtam kanállal. Közben készítettem 3,5 dl tejből egy karamellás pudingot (3 ek cukorral) és hagytam kihűlni. Ez után jött a grillázs, amihez kb. 2 marék diót és kb. 3-4 ek cukrot használtam. Lábosba tettem, felolvasztottam és alufóliára öntöttem. Ahogy kihűlt, összetörtem apró darabokra és a felét rászórtam a zabfalatos alapra. Erre ment a puding, amit kb. 5 dkg vajjal elkevertem, hogy krémesebb legyen, majd a tetejére a maradék grillázs és irány a hűtő. Bocsánat, hogy nincs rendes recept, de a képzeletemre és a tapasztalataimra támaszkodtam közben. Kezdek rájönni, hogy a sütés-főzés alapja, hogy elképzeljük, milyen íze lehet az adott ételeknek együtt és hagyjuk, hogy a fantáziánk irányítsa a fakanalat.
Hát mit mondjak, isteni lett!!! Eeredetileg egy barátnőmmel akartam elfogyasztani, de mivel ma is lemondta a találkát, így innen üzenem neki, hogyha ismét lemondja, sajnos nem fogunk tudni együtt meghízni, majd fogyózni, majd megint hízni, megint fogyni ésatöbbi, mert kitör rajtam az örihari...
 
 
 
 

2. Almás palacsinta pite
Ezt a receptet Mautner Zsófi műsorában láttam és már másnap el is készítettem, de ha nem január lett volna, hanem vmi tavaszi, napsütéses nap, akkor már reggelire kész lett volna!
Az eredeti recept itt található: http://izeselet.hu/videok/serpenyos-almas-palacsinta/
De én itt is inkább ösztönösen készítettem, nem figyeltem a mennyiségeket. Amit másképp cselekedtem, hogy az almához, amikor pároltam és karamellizáltam, tettem egy kis diót is, illetve a papalcsinta tésztába egy csomag vanilliás cukrot, hogy ízesebb legyen. Viszont legközelebb még több almát használok és a tésztába még teszek cukrot és fahéjat is, mert így nem volt olyan ízletes! Viszont érdemes kipróbálni, mert nagyon finom sütike és nagyon hamar elkészül!
 
 
3. Nutellás muffin:
Hú, ez most nagy kedvencem lett, látszik is úgy deréktájékon:) Karácsony után nem híztam valami csoda folytán, de most már nagy gondban lennék, ha egy feszülős Armaniban kellene végig mennem a vörösszőnyegen!  Merthogy nem beszélek angolul...:)
Szóval ez az eredeti recept, de a tejnek a fele is elég, mert amúgy beleragad a papírba és nem is olyan ízletes. Próbáltam már az aljára tenni a nutellát ( a Lidlis a legjobb), aztán a tetejére, majd a közepére, de az ideális elhelyezést még nem találtam meg, mert valahogy mindig érdekes lett az eredmény! Finom, annyi biztos:) Édesszájúak fagyival is ehetik! :)
 
 
ui.: tudja valaki Jamie Oliver food stylistjainak az elérhetőségetit? Merthát lássuk be, kívánatosabbak lennének egy szebb fotón:) Bocsika a minőségért, de fogjátok fel chokitoként: ronda, de finom!
meg amúgy is január van... :)

2014. január 14., kedd

Doboz tuning

Végre elkészültem mezeskalacskonyha dobozával, ami hálám jele volt azért a csodás mézeskalácsfüzérért, amit nekem készített karácsonyra. Szeretek Ildinek "dolgozni", mert mindig rám bízza a díszítést és valahogy mindig sikerül eltalálnom az ízlését. Pedig ezer éve nem találkoztunk és bár 6 éves korukban még ő volt a reménybeli sógórnőjelöltünk, ma már nagyon ritkán találkozunk. Ezért is örülök, hogy van az internet és a facebook, mert olyan emberekkel tarthatom így a kapcsolatot, akiktől elsodort az élet! Ha ezek nem lennének, ma nem lenne ilyen csodás mézeskalácsfüzérem az ablakban, Ildinek pedig nem lenne egy szépséges doboza:)
Az eset úgy történt, hogy megláttam ezt a füzért a facebook-on, átposztoltam a képet Ildinek és pár nap múlva már itt illatozott és pompázott a lakásunkban ez a kézzel készült csoda. Na de én nem szeretek csak úgy kapni, így kötelezővé tettem, hogy válasszon valami "fizetséget". Erre ő küldött egy sárga Liptonos dobozt, hogy újítsam fel, ahogy tetszik! Az instrukció csak annyi volt, hogy legyen konyhás.
Így elővettem a dobozt és az alapozó festéket és két rétegben le alapoztam. Amíg száradt, kiválasztottam a mintákat, bár hogy őszinte legyek, ez a legnehezebb része a dolognak és sokszor tovább tart, mint a felvitel... Méretre vágtam a szalvétákat, dekupázs ragasztóval felkentem és ahogy megszáradt, jött valami új, valami izgi! Vettem ugyanis egy csodás mintákkal megáldott sablont (vagy mit), amit így végre kipróbálhattam nagy örömömre! Hú, de jó volt ezzel dolgozni, olyan egyszerű és olyan szép lesz az eredmény. Én most még csak az akrill festékig jutottam, de ki fogom próbálni struktúrpasztával is a következő "áldozatomon". Aztán jött egy kis csipke, némi csillám és egy fa gomb zárásként és kész is lett:) Na, milyen? Megéri átalakítani és nem kidobni vagy hánykódni hagyni egy ilyen dobozt? Így a konyha dísze lett, nem pedig az utolsó szekrény leghátsó sarkában kallódó valami! Ráadásul olyan öröm készíteni ezeket, hogy azt elmondani nem lehet!
 







Ezt a dobozt is ő kapta! Eredetileg Tchibos doboz volt:)
És itt a füzér egy botrányosan rossz minőségű fotón:)
 
 

2014. január 10., péntek

Pentart

Bocsánat, de ez itt a reklám helye:)
Az az igazság, hogy pár napja Gabi barátnőmnek hála rá akadtam a Pentart oldalára, ahol nagyon jó kis videókat találtam (pl. ezt: http://www.youtube.com/watch?v=_vKW5rD8rKM) és azonnal írtam is nekik, hogy mennyire jók ezek a termékek. Merthogy én ezekkel dolgozom általában, mert: jó az áruk, jó a minőség, azt kapom, amit várok, könnyű használni és széles a választék. Hangsúlyozom, ez nem egy fizetett hírdetés, csak a tapasztalataimat szeretném megosztani Veletek! Amióta elindult az AgnesS Design, azóta különösen rákaptam ezekre a termékekre és decemberben már majdhogynem magamnak adtam vissza a Papírboltba, annyit jártam oda. Na, a lényeg a lényeg, hogy kaptam választ az oldal kezelőjétől, aki nem más, mint  Judit, akit sok helyről lehet már ismerni és akinek nagy csodálója vagyok, mert borzasztóan kreatív. Még az RTL klubbon figyeltem fel rá, amikor reggelent tök jó kis ötleteket osztott meg a nézőkkel, majd a Spektrum Home-on láttam viszont és most ezeken a videókon. Nagyon szeretem a munkáit, mert nagyon kreatívak és nem titkolja, hogyan készültek, így sokat lehet tanulni tőle.
Van neki egy blogja: www.blog.juditu.hu 
 
Volt ugyanis oly kedves, hogy a Pentart oldalán megjelentette a hokedlis bejegyzést és még az is lehet, hogy lesz még egy két kreatív ötletbörzés bejegyzés is ezen az oldalon! Nagyon örülök neki, mert ezek számomra mondhatni megerősítő visszajelzések, hogy van értelme annak, amit csinálok, így nagyon hálás vagyok érte:)
 
Hamarosan lesz még egy hasonló bejegyzés, mert kaptam 4 db zseniális filcet kipróbálásra és ahogy megszületett az első remekmű, azokat is bemutatom Nektek!
 
Közben befutottak az első rendelések is, amin én lepődtem meg a legjobban, mert nem számítottam rá, hogy már egyből az első héten többen is megkeresnek majd! Annak örültem a legjobban, hogy vannak olyanok, akik tőlem rendeltek másoknak, de úgymond "megkívánták" a termékeimet és most maguknak rendelnek! Köszi, köszi, köszi:)
 
 
 
 
Neki estem a hála dobozaimnak is, amit majd azok az Anyukák kapják, akik gyűjtögették nekem a dobozokat és azóta is teszik ezt lelkesen és kedvesen. Elkészült mézeskalácskonyha teásdoboza is, egészen új megjelenést kapott, így hamarosan meg is mutatom Nektek, hogy miért ne dobjunk ki ilyen kincseket! Kész van nagyjából a faliórám is, alig várom, hogy megmutassam, de olyan rossz minőségű képek születtek, hogy inkább még nem mutogatok!
 Az az igazság, hogy a nagyszülők egyre gyakrabban nyújtják be az igényt, hogy ugyan adjam már oda a Picikét és egyre később hozzák, így most volt két olyan napom is, amikor nem volt itthon pár hosszú órát. Azt hittem, milyen király lesz és majd ezer dolgot megcsinálok, de az az igazság, hogy borzasztóan hiányzott és nem találtam a helyem. Volt már így, de akkor annyi dolgom volt, hogy jól jött, most viszont január van és szürkeség és hiányzott az én kis napsugaram. Eddig azt hittem, hogy majd ősszel beadom bölcsibe és majd itthon dolgozom pár hónapot, de ha így fogok érezni, mint most, akkor azt hiszem csak jó lesz az a munkába járás...
Holnap IKEÁba megyek, vagyis HAZA, szóval lehet, hogy rábukkanok majd egy-két kincsre, mint mindig! A fedő story az, hogy a gyerek akar menni, de nagyon, de valójában Anya is nagyon vágyik egy kis lakberendezős tébolyra! Hétfőn meg talán eljutok fogorvoshoz, de nagyobb a valószínűsége, hogy úgy megijedek (akudt fogorvostól rettegésben szenvedek), hogy Pestig szaladok és inkább legurulok a Gellért-hegyről... Szóval ha nem jelentkeznék többet....
 
De fogok, hisz még le sem írtam a legújabb sütikéket, így megmánhogymán gurulhatnék? :)

2014. január 4., szombat

Ezekre vagyok büszke 2013-ban

Az elmúlt évben nagyon sok minden történt, amire büszke vagyok, mert mind önerőből és makacsságból értem el. Egyszerűen eldöntöttem, hogy amit meg akarok valósítani és meg tudok valósítani, azt meg is fogom! Így jött létre az AgnesS design, így lettek új programok a Kabócáknál, így alakult át a konyhám és így jöttek létre a dobozaim is. Most szeretném összegezni az elmúlt évet a munkáimmal, mert igen is ki merem mondani, hogy büszke vagyok ezekre az eredményekre és ezek azok, amelyek most új, nagyobb álmok megvalósítására ösztönöznek. A munkámat tekintve türelmes vagyok. Ha x évet is kell várnom a kézzel fogható sikerre, akkor annyit várok, mert nem hajt senki, nem kell senkinek megfelelnem, csak magamnak, így szépen, lassan haladok előre. És hogy mi a cél? Na, azt nálam sosem lehet tudni, mert olyan vagyok, mint az időjárás, mindig változok, de azt tudom, hogy szeretném, ha az életem része maradhatna az alkotás, mert boldoggá tesz...
 
Jöjjön a Top 10!

1. Új programok, "nagy nevek" és egy új barátság Kabócáéknál
Egyesületünkben 2013-ban annyi minden történt, hogy néha nehéz elhinni, hogy itt valóban önkéntesek dolgoznak, munka és család mellett. Minden hónapra jutott egy-egy nagyobb rendezvény és az év végére már azt is sikerült elérnem, hogy ne mindet én szervezzek, hanem lettek nagyon szuper segítségeim, akik teljes feladatokat átvállaltak tőlem. Az egyik legnagyobb eredmény számomra, hogy tavasszal Kádár Annamária és Vida Ági is tartott nálunk egy-egy nagyon elgondolkodtató és inspiráló előadást, ami mindenki számára utat mutathatott és mutatott is. Annamáriával azóta is tartjuk a kapcsolatot, nagyon megkedveltem Őt is és a kedves férjét is, mondhatni barátok lettünk:) A számtalan állandó rendezvény mellett az idén elindult a Modren Női Fonó, ahol egymást tanítgatjuk a legújabb kézműves technikákra és a baba-Mama klub is, ahol minden héten más és más programokkal várjuk az Anyukákat! Így már heti 5 rendezvényünk van, ami egy öntevékeny kis csoportnál azt hiszem eredmény:) Továbbra is nagyon szeretek itt lenni és a lánykáim is, így számunkra ez csodás kis közösség, ahol jó lenni. Született több bejegyzés is a témában, érdemes őket visszakeresni:) pl.: ezt is
 

2. Az "új" konyhám
 
Az egyik nagy álmom egy új és legfőképpen szép konyha volt, ahol jó lenni és ahol még az a nagyon utált mosogatás is kellemesebb. Ennek az álomnak sokáig anyagi gátjai voltak, mert csak új konyhában gondolkodtam, de aztán jött a Kicsi Ház Szentgyörgyi Katával és a Spektrum Home átalakítós műsorai és megfogant a gondolat, hogy új konyha helyett célszerűbb lenne  a régit felúítani. Így is tettem. Festőhengert és festéket ragadtam, festettem, ötleteltem, hívtam festő bácsit és jelentem, most egy olyan konyhában főzhetek és mosogathatok, ahol jó lenni, amire büszke vagyok és ahol csodás volt Karácsonyra készülődni!!! Mosogatni még mindig utálok, de mivel egy szép konyha akkor mutat, ha rend van, így kénytelen vagyok " feláldozni" magam és mosogatni...
 
Ezekről itt olvashatsz:
http://www.kreativotletborze.blogspot.hu/2013/10/ilyen-volt-konyha-felujitas-i-resz.html
 
 
 
3. Antikolás
 
Kaptam én azemberemtől egy kis asztalkát/tárolót a konyhámba, mert 1. szükség volt rá az itt uralkodó kupleráj megszüntetéséhez 2. vágytam rá és pont házassági évfordulónk volt 3. mondtam, hogy kell és kész! :) Sikerült találnunk is egyet a megfelelő méretben, jó áron, de nem volt antik, már pedig én olyat szerettem volna, így vettem egy nagy levegőt és bátor lettem, ecsetet ragadtam. A vadiúj asztalkát antikoltam, nem kis riadalmat keltve családom körében, mert hát szerintük nem teljsen normális, aki ilyet tesz! A mai napig nem bántam meg a döntésemet, csodálatos része lett a konyhámnak és végre szép rend van itt is!!! Meg jó mutat rajta a hortenzia:)
 
 
4. Elindult az AgnesS design
 
Az egyik legnagyobb lépés, amit tehettem a kézműves "karrierem" tekintetében, hogy a facebook-on létrehoztam egy saját oldalt, ahol megmutathatom a munkáimat. Nem volt egy rossz döntés, mert kevesebb, mint 24 óra alatt meglett a 100 like hála az én drága barátaimnak, ismerőseimnek és Karácsony előtt közel 100 dobozt és egyebeket kellett elkészítenem, ami kezdetnek talán nem is olyan rossz eredmény. Az egész kaspókkal indult, mára már egyre több dolgot kérnek tőlem, a legnagyobb örömömre. Nagyon szeretem ezt az oldalt, mert a saját munkáimon kívül olyan ötleteket is megosztok, amiket jónak tartok és pl. már kaptam egy jó pár visszajelzést, hogy nálam látták és megcsinálták:)  A jövőben szeretnék ismertebb lenni és több munkát vállalni, mert nagyon jót tett a kis lelkemnek, hogy fontos volt a munkám.
Ezekkel indult, bár akkor még nem tudtam, hogy valóban van-e értelme ezzel foglalkozni: http://www.kreativotletborze.blogspot.hu/2013/06/alkottam.html
 
 
 
 
 
 
 
 
 
5. Tápszeres dobozok új köntösben
 
Az AgnesS Design egyik nagy alapköve az a sok-sok doboz, amit az elmúlt pár hónapban készítettem, merthogy ezek a legkellendőbbek és szerintem a legjobb termékek. Tudni kell, hogy én ezt máshol nem láttam, én találtam ki pusztán azért, hogy ne kelljen kidobnom ezeket a csodás fémdobozokat. Kb. 1,5 hónapig kísérleteztem vele, mire meglett, hogyan készítsem, hogy tartós legyen a minta, de már a már egész belejöttem és újabbnál újabb verziók születtek. Bevallom, néha kicsit bosszant, amikor elvárják tőlem, hogy mondjam el, hogyan készülnek, mert ők is akarnak ilyet készíteni, mert nagyon sok munkám van bennük, de aztán meg is nyugszom, mert ezekkel tényleg annyi a meló, hogy nem biztos, hogy sokan mélyebben el akarnak merülni ebben a világban:)
 
 
 
 
 

 
6. Hokedliből kis konyha
 
Az egyik legnépszerűbb bejegyzés volt, még a Kicsi Ház oldalán is megjelent, így sokan láthatták, hogy az Öcsémmel hogyan alakítottunk át egy régi, kopott hokedlit egy igazi csajos kis konyhává minimális beruházással. Azóta már a szobában van, Léna használja is rendesen!
 
 
 
7. Fedőtartó, mint könyvespolc
 
Volt nekem egy kb. 6 éve hánykodó fedőtartóm, amit csak a csoda tartott még a háznál (meg Gyöngyi a szomszédból) , amire egyszer csak ránéztem és azt mondtam, hogy új funkciód lesz, könyveket fogsz tárolni! Nem biztos, hogy korszaklakotó ötlet, de én nagyon örültem neki és igen csak feldobta az akkor még igen randa konyhámat.
 
 
 
8. Mesém egy Magazinban
 
Amikor van egy kis időm, szoktam meséket is írni, mert néha úgy ki kívánkozik belőlem egy-egy történet. Na jó, valójában nagyon szeretném, ha volna egy mesekönyv, amit én írtam, de sajnos nem vagyok túl jó író, így inkább csak próbálkozom az írással. Alkotó meséket írok, aminek az a lényege, hogy a mesékben születik egy-egy kis kézműves remek, amit aztán a gyerkők el is készíthetnek a szüleikkel. Az egyik ilyen mese, hála egy pályázatnak, amin nem nyertem, most be került a Holnap Magazinba, amire nagyon büszke vagyok! A meséket hamarosan Nektek is megmutatom majd, hátha tetszik majd Nektek is!
 
 
 
 
9. Anyukámnak készült
 
Anyukámnak készítettem egy óriási képet egy maradék falapból, ami azóta is ott figyel a szobájában és amire nagyon, de nagyon jó érzés ránézni. Ő van középen, körülötte pedig a családja egy natúr háttérrel, minimális dizájnnal ellátva.
 
 
10. Anyaságból jeles
 
Volna még biztosan egy-két ötlet, ami megvalósult és amire büszke vagyok, de a Top 10-be most nem ezek fognak bekerülni. Az történt ugyanis, hogy nagy valószínűséggel kezdek felnőni és kezdek hasonlítani egy normális anyukára. Na, ez nem azt jelenti, hogy nincs rekedtre ordibálás, van rendes napirendünk, meg biokaja, meg persze csillivilli tisztaság, mert ideáig azért soha sem fogok eljutni! Egészen egyszerűen arról van szó, hogy többet és jobban figyelek a gyerkőimre, megpróbálok türelmesebb, segítőkészebb lenni és tanítani őket arra, hogyan legyenek jó emberek, miközben én magam is igyekszem jobbá vállni. Már van idő sétálni, játszani vagy együtt sütni és közben látom, hogy ők is mennyit fejlődtek, változtak. Főleg a Nagy, aki az elmúlt hónapokban "megírt" már vagy 10 mesét, amelyeket illusztrált is, napi szinten alkot valamit (pl.: reggel nyolckor, kabátban, ovi előtt) és özben ő maga is sokkal nyugodtabb és kedvesebb lett! A Picike épp akudt hisztitiszben szenved, de amennyit beszél, énekel és amilyen kedvesen leveszi az embereket a lábukról csak azt jelentheti, hogy nagyon de nagyon büszke leszek rá is!!! Imádom, hogy bár maximálisan lefoglalnka, mégis van időm mellettük magamra is és hagynak szárnyalni.  Nagyon jól elvagyunk és remélem, hogy ez a kötelék mindig ilyen szoros marad közöttünk!!!
 
 
 
Nem tudom, hogy bárki számára érdekes volt-e ez a bejegyzés, de nekem nagyon jó volt összegezni, visszatekinteni. Remélem ebben az évben is lesznek hasonló alkotások és ti is találtok majd köztük érdekeseket.