2010. december 9., csütörtök

Karácsonyi kézműves ötletek 2

Egyéb ötletekért tekerj lejebb is! Köszönöm, hogy megtaláltál, kellemes böngészést!
Fotóalbum - személyre szabva:
Kedvenc volt főnökömnek készült ez a fotóalbum, amit a természetesség és az egyszerűség jellemez. Barna dekor kartont használtam, amire fehér tollal írtam, rajzoltam. A különlegessége, hogy minden belső oldalán más minta van, így minden lapja egyedi. A szélétől 2 cm-re húztam egy fehér csíkot, amire virág, levél, szív stb. formákat rajzoltam. Amikor minden lap elkészült és az összes fotó belekerült, lyukasztóval négy lyukat tettem rá, amit madzaggal összefűztem és végül egy kis horgolt csipkével beborítottam. Nem két perces meló, de nagyon megéri, ha olyannak készül, aki valóban fontos nekünk.

Télapó "szemétre":
Hú, kicsit durva a címzés, de valahol mégis igaz! Imádjuk a tescos barack befőtett és nem dobom ki a dobozát. Kati sem, aki ezt készítette és adott egy jó ötletet mindannyiunknak! Most miku került a dobozra, de bármi egyebet is rátehetünk! Mielőtt a szalvétát ráteszitek, érdemes akrill festékkel lefesteni a dobozt, hogy a szalvéta színei visszaköszönjenek. Aztán jó a "ragasztóval festés" és kész is a kedves ceruzatartó.


Télapó csomag - soka jándékra szabva:
Szintén Kati ötlete volt ez az óriás csomag, amibe aztán lehet pakolni bőven. Megvarrta piros textílből az alapot, majd szalvétával és egy kis hópasztával díszítette. A decupage ragasztót mielőtt megveszed, mindig nézd meg, hogy mire való, mert van többfajta is. Én a fényeset kedvelem, mert szép ragyogást ad a munkánknak! Textílre még nem próbáltam, de már csak egy kicsi választ el tőle...

Egyszerű, de mutatós szalvétagyűrű:
Anna filcből készített mikulás-virágot, ami szalvétagyűrőként funkcionál. Két piros virágot, kissé eltoltan helyezett egymásra, melyeket előtte arany színű tollal körbehúzott. A közepére három gyöngyöt ragasztott és máris elkészült a szép asztaldísz.

Miku papírból:
Bár Anna itt a dobozt is kartonból készítette, ezt helyetesíthetjük gyógyszeres dobozzal is, amit piros papírral vontunk be. Aztán készítsd el a fejét és máris kész az aranyos ajándék.

Ördög filcből:
Anna készítette ezt a kisördögöt, ami akár kulcstartóként is funkcionálhat. Piros és fekete filcet használt hozzá. A fejét mielőtt összevarrta, kitömte egy kis vattával, majd ördögszarvat és szemeket kapott. A teste egymásra fűzött filc körökből áll, amit akár gumira is felfűzhettek, így még mókásabb lesz. A farka zsenilliadrót, amit úgy hajlítotok, ahogyan csak akartok.


Mire jó a sajtos doboz?
Szintén Katinak kösz az ötletet, aki előbb akrill festékkel lekente a sajtos dobozt, majd szalvétával díszítette. Én egyszer olyat csináltam a gyerekekkel, hogy lefestettük egyszínűre pl.: kékre és magokkal díszítettük. Tökmagot, babot, pisztácia héjját stb. ragasztottunk rá virág, hullám stb. vonalban és nagyon szép mütyürtartó lett belőle.

Agyalka:
Szintén Kati és a jó ötletei... Sablon alapján, egy könyvből készítette ezt az angyalkát, ami nagyon kedves ajándék. Nekem nagyon tetszik, így valószínűleg imádott kislányom is kap majd egy ilyet! A könyv címét majd később teszem ide.

Kergetőző rénszarvasok:
Az ötlet kitatlálója egy emődi óvónő, Ádám Anna volt akinek az ötleteit fentebb is láthattátok.
A lényege, hogy a sajtos doboz aljára egy pezsgős dugót rakott, majd a doboz szélét papírból kivágott karácsonyi motívumokkal díszítette. Amikor elkészül, a pezsgős dugón tekerj egyet és a rénszarvasok máris egymást kergetik ezerrel! Annyira jó az ötlet, hogy mindenkinek ki kell próbálni!!!


Praktikás ötlet:
Mivel imádom a Praktika magazint, gondoltam a legújabb számának számomra legkedvesebb ötletét ide is felteszem! Mivel Lilivel gyakran sütünk, így karácsonyra a kisbarátok vagy a nagyszülők ilyen csomagolásban kapják majd az általunk készített sütiket. A Praktikában egyébként egyéb jó ötleteket is találsz, így érdemes megvenni... (Ez itt a reklám helye:)


Adventi naptár:
Biztosan találkoztatok már olyan ötletekkel, amiben a naptár ablakai gyufás skatulyából készültek. A szerző ezeket ilyen aranyos képpé avanzsálta, így készítve egyszerre naptárat és faliképet is. (A könyv címét lentebb találjátok)

Só-liszt díszek:
Mivel imádom a só-liszt gyurmát (pl.: egy pohár liszt, egy pohár só és annyi víz, hogy tészta szerű állaga legyen), ezért ezt az ötletet is fel kellett tennem! Ezt gyerekekkel is könnyű elkészíteni, miközben fejlődik a kézügyességük és némi fogalmuk lesz a nyújtásról, formázásról. Arról nem is beszélve, hogy imádnak gyurmázni! A só-liszt gyurmát elkészíted, majd közösen kinyújtjátok. Aztán süti szaggatóval kiszaggatjátok, tehettek bele fűszereket, terméseket, megsütitek (inkább szárítani kell!), majd le lehet kenni egy kis decupage ragasztóval, hogy fényes legyen! Ha ehető verziót akartok, készülhet mézeskalácsból vagy linzer tésztából is és gyönyörű, édes díszeitek lesznek a fán.

Csillaggyűjtő maci:
Na, ez már haladóknak készült só-liszt gyurmából! Majd csatolom a leírást, mert elmagyarázni nem tudom, bár annyira nem nehéz.... Asszem...

 Sajnos a szaloncukor leveles tésztából lekerült az oldalról, mert a kitalálója jelezte, hogy vegyem le:( De gondolom, ha rá kerestek a neten, megtaláljátok az ötletet, ami szerintem nagyon jó volt!

Az ötleteket köszönöm: Kovácsné Tóth Katalinnak (Bükkzsérc), Ádám Annának (Mezőkövesd), Sáth Gabriellának és Kerékgyártóné Szegedi Erikának (Szentistván)

2010. december 3., péntek

Karácsonyi kézműves ötletek

A fotók minőségért elnézést kérek! A telefonom nem volt tisztában azzal, hogy ezek a képek a netre kerülnek...

Zsugor fólia:
Kipróbáltuk a zsugorfóliát és nagy sikere volt. A papír boltban vettem az A/4-es méretű, műanyag lapot. Hatfelé vágtam, majd mindenki rajzolt rá valamit ceruzával a matt oldalára. Rakhatsz alá sablont pl.: csillagjegyeket, karácsonyi motívumot stb. Aztán ki kell színezni, azt is lehet ceruzával. Kipróbáltam filctollal is, de szebb lett színes cerkával. Közben már melegszik a sütő (én melegszendvics sütőbe tettem, a kollégám grillsütőbe és úgy is jó lett! Ezeket beviheted az osztályba és játszóházba is, megfelelő felügyelet mellett). Mielőtt beteszed, célszerű kilyukasztani, ha felakarod akasztani. Aztán tedd be a sütőben és figyeld, ahogy összeugrik! Ne nyúlj hozzá, mert magától kiegyenesedik! Aztán vedd ki és ha kihűlt, kend le a matt oldalát decupage ragasztóval és kész is a medál vagy a kulcstartó! Felnőttek és gyerekekk egyaránt élvezik ezt a technikát, mert nagyon érdekes, ahogy a negyedére csökken az eredeti méret!
Itt van néhány példa:

Szalvétatechnika
Ez a kép decupage technikával készült. Kivágtam egy fehér kartonból egy darabot. Bekentem decupage ragasztóval az adott felületet, majd a szalvétát a ragasztóval "ráfestettem". Mielőtt ráteszed a szalvétát, szedd szét (általában 3 részből áll), mert ha nem teszed, nem fog sikerülni. A "festésnél" a levegő buborékokat kell kifelé terelgetni, de csak óvatosan, nehogy kilyukadjon a szalvéta. Aztán ha elkészült, jöhet rá a keret, ami hullámkartonból készült. A szélére egy papír hópelyhet tettem, amit csillámos ragasztóval díszítettem.


Ők is zokniból készültek...
Mivel imádom a zokniból készült kabalákat, az angyalka mellé elkészült a télapó is. A szakálla fehér filcből készült, a többi része piros és fehér zokniból. A zoknis ötleteimet és a leírásokat a korábbi bejegyzésekben találod, érdemes megnézni!


Angyalka papírtányérból
Az inteneten láttam egy hasonló ötletet és úgy megtetszett, hogy elkészítettem a karácsonyi változatát. Két papírtányért használtam. Az egyiket ketté vágtam, megfordítottam és ráragasztottam a másikra. Így kapjuk az anygalka zsebét. Ezt szalvétatechnikával díszítettem, de lehet csak simán festeni, színezni, ragasztgatni is. A feje és a szárnya kartonból készült, a haja krepp-papírból. Ha lesz időm, kap majd kezet és lábat is és szeretném elkészíteni a mikulás verzíót is. Egyszerű, de ötletes ajándék és a karácsonyi üdvözlőlapok gyűjtésére tökéletesen alkalmas.

Angyali asztaldísz a karácsonyi asztalra:
Ezt a szintén egyszerű ötletet egy újságban láttam, amit hamarosan felteszek a blogra, mert nagyon jó ötletek vannak benne! Csak az anygalka fejét és szárnyát kell papírból kivágnod, hiszen a teste a karácsonyi szalvéta. Ezeket facsipesszel rögzítheted és már kész is a kedves karácsonyi asztaldísz.

Télapó papírból
Ezt a télapót a szentistváni kolléganőktől kaptam, akik mindig nagyon ötletes dolgokkal állnak elő. A télapó kartonból készült. Készíts egy piros "tölcsért", majd rgaszd rá a fejét. A lábát szallaggal lógatták és került rá egy akasztó is. Ők ezzel díszítették az iskola karácsonyfáját és állítólag nagyon jól nézett ki.

Üzenet gyűjtő tejes dobozból:
Szerintem iskolában, játszóházban is elkészíthető ez az ötlet. Tejes dobozt használjunk (amit jó alaposan kiöblítettünk) és ezt kedvünk szerint díszítsük. Én papírt és dekorgumit használtam, egy téli kép született így, de filccel, szalvétattechnikával, csomagoló papírral stb. is díszítheted. A lényeg, hogy üzeneteket kell bele gyűjteni, amit csak karácsonykor szabad elolvasni. Ezt készíthetitek Valentin-napra vagy Anyák-napjára is.

A feldíszített befőttes üveg:
Egyszerű, gyorsan elkészíthető és még jól is mutat! A megtisztított befőttes üveget szalvétatechnikával díszítettem (glitteressel), majd a tetejét filccel és szatén szallaggal felöltöztettem. Végül félbevágott gyöngyöket tettem rá és már kész is volt a szép ajándék. Tehetsz bele saját készítésű süteményt vagy használhatják mécses lámpának is, így egy mutatós, olcsó és praktikus ajándékot adhatsz ajándékba.

Ajtódísz papírból
Ezt a díszt a könyvtáros kolléganő, Katika készítette. A koszorú alapja újságpapír, amit feltekert és piros krepp-papírral bevonta. Ezt csomagoló papírból készült mikulás-virággal és nyomtatott színezőkkel díszített. A bogyók színes cukorkák, ami szintén nagyon jó ötlet. Szerintem ezt iskolában és játszóházban is elkészíthetitek, mert nem nehéz és olcsó ötlet, de mégis jól néz ki.



Adventi naptár joghurtos dobozból:
Többfajta adventi naptárat láttam már, de úgy gondoltam, hogy olyat teszek fel, amilyennel még nem találkoztam. Mivel rákkattantunk az Activiára, így a dobozok adottak voltak. Csak két mintát csináltam, az ötlet kedvéért, de természetesen karácsonyfa, hópehely, mikulás, hóember, angyalka stb. is kerülhet a joghurtos doboz elé. Ehhez használhatsz dekorgumit, kartont, de egyszerű színes lapot vagy színezőt is. Ajándéknak pedig tehetsz bele minden napra egy mesét vagy verset a karácsony jegyében.

Adventi koszorú újságpapírból:
Bár elég bénán néz ki, az ötlet kedvéért feltettem ezt a koszorút, aminek az alapja szintén újságpapír. A feltekert újságot zöld, borzosra bevágott krepp-papírral betekertem, majd jöhet a díszítés. Ezeket a gyertyákat nem ajánlom, mert kidőlnek, de talán ha kisebb vagy könnyebb papírból készült volna, nem így nézne ki szegényke. Aztán ezt szép kis krepp díszekkel fel lehet öltöztetni.

Ajándékgyűjtő angyalka és télapó:
Tavaly nagy sikere volt ennek a két kis fakanál ötletnek, mert egyszerűnek és ötletesnek találták. Bár már lestrapáltak, azért látható, hogyan is néz ki. Kartont használtam a papíros részhez, a többit látjátok.



Képeslap maradékokból:
Ezt az ötletet is a szentistváni kollégáktól kaptam. Mint látható, a karácsonyfa maradék csomagolóból készült, amit egy fekete kartonra ragasztottak. A hófedte domb pedig sima rajzlap, amit eltépkedttek. A csillagokat rárajzolták.

Karácsonyi képeslap hópasztával:
A hobby boltokban lehet kapni hópasztát, amibe érdemes csillámport tenni. A hópehely formáját rárajzoltam a kartonra és befedtem a hópasztával. Ezüst csillagokat is rajzoltam rá, majd a hópelyhet is körberajzoltam.

Sablonok


Mire jó a virácserép?
Nekem nagyon tetszett ez az ötlet, azért raktam fel a blogra. Asszem az a könyv címe, hogy adventi díszek virágcserépből és több jó ötlet is van benne.


Egyszerű miku, ajándéknak:
A tavalyi játszóházba olcsó, de ötletes ajándékot kerestünk, így találtunk rá erre a miku fejre. Fehér kartonra megrajzoltam a fejet, majd piros kartonból lett a sapkája. Mögé raktunk egy kis csomagot, így okzva nagy örömet a kis lúrkóknak.



Pénzgyűjtő téli manó:
Egy régi festékes fémdobozt kentem be csillámos hópasztával. A manó feje hungarocel gömb, amire egy zoknidarabot húztam. A szeme és az orra gyöngy. Amikor minden meglett, ragasztópisztollyal rögzítettem. A manó feje mögé vágni kell egy nyílást, ahol befér a pénz (de figyelni kell, nehogy megvágja a gyermekek kezét), az alja pedig kinyitható legyen. Sajnos ez is egy befejezetlen "műalkotás", hiszen se keze, se lába, de az alap ötletet ti már biztosan tovább tudjátok gondolni.

Karácsonyfa papírból:
Gabi és Erika sablon alapján készítette ezt a fát, ami szép alblakdísz is lehet. Kicsikkel ezt nem ajánlom, mert a belső részeket nehéz kivágni.







Ő is cserépből készült...
Nagyon tetszett ez az ötlet is, ezért felraktam ide. A cserepet akrill festékkel és arany kontúr festékkel díszítette a készítője (könyv cím lejebb), majd hőre keményedő gyurmát használt, amit ragasztópisztollyal rögzített. A tetején a gyertyák úszú gyertyák, ami még különlegesebbé tette azt a szép asztaldíszt.

Gyertyát fogó manók:
Nagy sikere van minden évben ennek a kis asztaldísznek. Általában, spórolósan fehér műszakikartonból vágjuk ki a két manót. Bár a sablont nem raktam fel, ez alapján megtudjátok rajzolni vagy megnézitek, hogy a könyvtárban bennt van-e a Boldog karácsonyt! és duplán kivágjátok. Ha marad a spórolós verzió, akkor a gyerekek kiszínezik, kifestik, majd összeragasztjátok.

Angyalka szárnyakkal:
Imádom ezt a kis angyalkát, amit minden évben elkészítek. Szintén a fenn említett könyből van az ötlet. A fejét fehér műszaki kartonból (egy egyszerű kör), a haját dekor kartonból készítem. A szárnya harmónika szerűen lett hajtogatva. Nagyon könnyű megcsinálni és mégis nagyon mutatós kis ötlet.





Só-liszt gyurma

Részletes leírás később!

Könyvek, amiket használok a témában:
Boldog karácsonyt! (Saxum kiadó, 1999. Fordította: Pesti Zsuzsa)
Karácsonyi kreatív ötlettár (Aréna kiadó, 2007. Szerk.: Petra Hassler)
Kreatív ötlettár gyerekeknek (Aréna kiadó, 2005. Szerk.: Imke E., Petra H.)
Játékszertár (Tóth Könyvker. és kiadó Kft., Szerk.: Zavaczki Gabriella)
Színes ötletek sorozatból: Cserépdíszek, Adventi naptárak, Őrangyalkák, Karácsonyi só-liszt figurák (Cser Kiadó)
Újság: német újságok (újságosnál lehet kapni, viszonylag drágán, de megéri!
Kreatív gyermek - A nagyszerű barkács világ (persze ez is német! 695 Ft volt, de minden ötlete használható!)
Praktika minden mennyiségben!

Ha nincs pénzed, látogass el a könyvtárba (még jobb a gyermekkönyvtár) és rengeteg jó és hasznos könyvet talász majd magadnak!

2010. november 29., hétfő

Téli népszokások és egyéb ünnepek

Téli népszokások




Advent
Adventus- latin eredetű szó, jelentése eljövetel, megérkezés. Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének ünnepére (Karácsony) való felkészülés időszaka.
Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje.
Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztában), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette. Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat. 
Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. (A fagyöngy egyébként a kelták szent növénye volt. A téli napéjegyenlőség  a kelta hitvilág szerint a fény újjászületésének ünnepe. A kerék jelentésű Yule- a fény visszatérésének ünnepe- szó az élet örök körforgására, az örök újjászületésre utal. Ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal díszítették azt. Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával, melyek advent 4 hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden héten egy-egy újabb gyertyát  kell meggyújtani  a koszorún. Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást reprezentálja.

December 4.
Szent Borbála keresztény vértanú emléknapja. A bányászok, tüzérek, hajadon lányok védőszentje. Női munkatilalmi nap, tilos fonni, varrni. Seperni sem szabad, nehogy elseperjék a szerencsét. A női látogató ezen a napon nem szerencsés és nem szabad kölcsönadni sem. Ilyenkor vittek be a házba egy gyümölcsfákról metszett ágat, és ha karácsonyra kizöldült, jó termés ígérkezett.
December 6.
Miklós napja, Magyarországon Mikulás ünnepe. Ezen a napon a gyerekek szépen kitisztított cipőjükbe ajándékot kapnak. A jó gyerekek narancsot, diót, csokoládét, a "rosszak" krampuszt és virgácsot. De vajon honnan ered ez a bájos ünnep?
Szent Miklós püspök a kisázsiai Patarában született az i. sz. 3. században. 325- ben már mint myrai püspök vett részt a niceai zsinaton. Életéről keveset tudunk, de a jótéteményeiről számtalan legenda maradt fenn. A keleti keresztény egyház nagy szentje a mai napig, alakját mély tisztelet övezi. A görögkatolikusoknál emléknapja ma is ünnep, a római egyház a XVI. században törölte kötelező ünnepei sorából. A halászok, a révészek, a vízimolnárok védőszentje. A szegények, elesettek gyámolítója. A legismertebb legenda szerint egyszer Miklós tudomására jutott, hogy egy szegény sorban élő család lányait apjuk paráznaságra kényszerítette, hogy így keressék meg a házasságukhoz szükséges hozományukat. Így azonban a lányok soha nem tudtak volna tisztességben férjhez menni. Miklós az ablakon keresztül aranypénzt dobott a lányoknak, így mentve meg becsületüket. Innen ered az a szokás, hogy a gyerekek cipőjüket az ablakba állítják ajándék reményében.
Az európai népeknél kezdetben a Mikulást (Santa Claus, Pere Noel, Christmas Father...) hosszú ősz szakállú, csuklyás, földig érő köpönyeget viselő aggastyánként ábrázolták. Angliában a XVII. sz. óta jelenítik meg, máig legnépszerűbbek a viktoriánus kor mikulásai. Szent Miklós ünnepe Amerikában a XIX. században keveredett össze karácsony ünnepével, ekkor vált Christmas Fatherré( Karácsony Apó ). A Mikulás hagyományosan rénszarvas szánon közlekedik, a finnek szerint egyenesen Lappföldről indul a világ minden tájára. Az amerikai gyerekek nem csak a Mikulást kedvelik nagyon, de kedves szánhúzó rénszarvasát is. Egy amerikai gyermekdal szerint Rudolphot, a rénszarvast testvérei kicsúfolták piros orra miatt, a Mikulás azonban őt választotta maga mellé. Azóta együtt járják a világot, hogy a gyerekeknek ajándékot vigyenek. Amerikából a 30- s években (XX. sz) terjedt el az ún. amerikai típusú Mikulás, aki pirospozsgás, joviális, pocakos, mosolygós, rezes orrú (nem igazán hasonlít hajdani névadójára, a szentéletű Miklós püspökre). Ruházata is megváltozott: rövid, prémmel szegélyezett kabátot hord és félhoszú csizmát. Ajándékosztó kedve azonban változatlanul töretlen.
A Miklós napi ajándékozásnak a magyar néphagyományban is ismertek bizonyos formái. Dunántúlon terjedt el az a hagyomány, hogy a fiúk bekormozott arccal, láncot csörgetve jártak az utcákon, ijesztgették a lányokat, meglátogatták a házaknál a gyerekeket, a háziaktól pedig apró ajándékot kaptak. A hagyományos Mikulás ünnep, ajándékozással, a falvakban csak a XX. század 20-as éveiben terjedt el.
















December 13. Luca napja.
 A legenda szerint Szent Luca keresztény vértanú, az egyház azonban nem tartja valós történelmi személynek. Neve a latin lux, azaz fény szóból származik. A Gergely- féle naptárreform előtt az év legsötétebb napja volt. A magyar néphagyományban nem annyira Szent Luca, hanem egy rontó nőalak (boszorkány) változata terjedt el. A legtöbb babona, hiedelem, varázslás ehhez a naphoz kötődik. Azt tartják ilyenkor szabadon garázdálkodnak a gonoszok. Az év legsötétebb napja kiváló alkalmat teremtett a jóslásokra, boszorkányűzésre. Ezen a napon bizonyos női munkákat tiltottak, nem volt szabad pl. lúggal dolgozni (mosni), fonni. Ha ezt megszegték Luca kóccá változtatta a fonalat, az asszonyokhoz vágta az orsót. Az udvart felszórták szalmával, szénával. A háznál eldugták a söprűket, hogy Luca ne tudjon elrepülni vele. A bunyevácok fokhagymát tettek az ablakba, ez a rontást távol tartotta a háztól. Volt ahol az istálló bejáratát is bekenték fokhagymával, nehogy az állatokban kárt tegyen Luca. Dívott a Luca- napi alakoskodás is. Ilyenkor fehér lepedőben, bekormozott arccal rémítgették a fiúk a lányokat. A kisfiúk lucázni jártak a házakhoz, szalmán térdepelve mondtak tréfás rigmusokat, jó kívánságokat a háziaktól pedig apró ajándékot, pár fillért Ehhez a naphoz kötődik a legismertebb hagyomány, a Luca-szék készítés. Ezen a napon kezdték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szentestére készen kellett lennie. Az éjféli misére magukkal vitték, és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat. (Más vidékeken nem Luca-széket, hanem Luca-inget készítettek, de a hagyomány lényege ugyanaz volt.) A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük. Luca napkor vetik a lucabúzát. A búzaszemek gyorsan csíráznak, azt tartják, ha Karácsonyra kizöldül, jó termés várható. Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak. A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, amelyikben elovadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak. Szintén Luca napkor voltak szokásban bizonyos, finomnak éppen nem mondható tréfák is. Egyes vidékeken a legények leakasztották a kertkaput, máshol szétszedték a szekeret a gazda legnagyobb bosszúságára. Érdekesség, hogy az angolszász területről ismert, száj és szemnyílással ellátott sütőtök, magyar területen is ismert volt. A Dunántúlon ezen a napon készítették, belsejébe gyertyát tettek, majd az ablakba helyezték, hogy a háziakat megijesszék. A Skandináv országokban, ahol a fényre a hosszú zord tél miatt nagyon vágynak az emberek, Luca napja lényegesen jelentősebb ünnep, mint nálunk.

December 21. Hitetlen Tamás apostol napja
 Tamás nem hitt Krisztus feltámadásában, ezért Pünkösd után Jézus megjelent neki, és megmutatta sebeit. A magyar néphagyományban az ezen a napon vágott disznó háját eltették, mert úgy tartották gyógyítja a keléseket. Másutt attól tartottak, Tamás megöli a baromfiakat, ezért ezen a napon mézet szenteltettek, azt adták baromfivész ellen.
 Karácsony
Karácsony a kereszténység jelentős ünnepe, Jézus születésnapja. Napjainkra családi vonatkozása felerősödött, a szeretet, az összetartozás, az ajándékozás ünnepe lett.
A karácsony előzményei Amióta az emberiség földműveléssel, állattartással foglalkozik a napfénynek, a meleg tavaszi és nyári hónapoknak óriási szerepük van az emberi társadalmak életében. Az emberek táplálékukat a meleg időszakokban tudták megtermelni, ilyenkor bőség és jólét jellemezte a közösség életét, szemben a hideg téli napokkal, amikor az éhezés, a hideg és a sötét kerítette hatalmába az embereket. Érthető tehát, ha az ókori népek hálaadó, köszöntő rítusokkal ünnepelték a téli napfordulót, amely időponttól kezdve a nappalok egyre hosszabbodnak, átvitt értelemben a fény győzedelmeskedik a sötét éjszaka felett. Ezeknek a rítusoknak az is a szerepük volt, hogy az elcsigázott emberekbe reménységet, hitet öntsenek, hogy könnyebben viseljék azt az időt, ami a tavasz beköszöntéig hátravan.
Az ókori Rómában a december 17 - 24. közötti időszakban tartották a Szaturnália ünepeket. Szaturnusz a földművelés, a paraszti munkák istene a római hitvilágban. Az emberek nagy lakomákkal, ivászatokkal, tánccal, zenével ünnepelték Szaturnuszt, szokásban volt a szolgák megajándékozása, és bizonyos munkák tiltva voltak. A házaikat örökzöld borostyánágakkal díszítették. A naptárreformig a Római Birodalomban az új év kezdete is ekkorra esett.
A mai értelemben vett, keresztény karácsonyról a IV. század óta emlékezünk meg, eredetileg december 25-e Jézus születésnapja, az előző este karácsony vigíliája, más szóval karácsony böjtje vagy Szenteste, 26-a pedig az ünnep második napja.

December 24. Karácsony vigíliája
Hagyományosan ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok Magyarországon. Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. Karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon elterjedt, bár vannak természetesen különbségek az egyes országok szokásai között.

Karácsony csodája
A karácsony éj varázslatát valószínűleg mindnyájan ismerjük. Bár napjainkra az ajándékozás rendkívül fontos momentuma lett az ünnepnek, mégis a karácsony éj misztikuma, csodája nem múlt el. Ez az ünnep, melynek valódi tartalma a legelevenebben él ma is. Karácsony este minden elcsendesedik, a közlekedés leáll, és ha olyan szerencsénk van, hogy hó is esett, a csend még teljesebb. Míg advent a reményteli várakozás ideje, a Szenteste maga a megvalósult és beteljesedett csoda, a Megváltó születésének napja.
Jézus születésének története Anyja, Mária, Józsefnek a názáreti ácsnak a jegyese volt, de még mielőtt egybekeltek volna, Mária gyermeket fogant a Szentlélek erejéből. József a judeai Betlehembe ment Máriával, mert Augusztusz császár rendelete szerint összeírás volt. Ott tartózkodásuk alatt jött el a szülés ideje, de mivel szállást nem kaptak, Mária egy jászolban hozta világra gyermekét. A pásztoroknak , akik a pusztán legeltették a nyájat, megjelent az Úr angyala, és tudatta velük, hogy megszületett a Megváltó. A pásztorok meg is találták Betlehemben Máriát és a Kisdedet, hódolatukat fejezték ki az Isten fiának. (Más változatban a Napkeleti bölcsek kaptak jelet Jézus születéséről, ők keresték fel a kisdedet, és ajándékokat vittek neki.)

Karácsonyfa állítás
A karácsonyfa előzménye a pogány hagyományokban a termőág, zöldág házba vitele, illetve a ház és a ház környékének örökzöld ágakkal díszítése. A szokást ismerték a kelták, náluk a fagyöngy, a magyal és egyéb örökzöldek játszották a főszerepet. Magyarországon a zöldág általában rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága. A gerendára függesztették fel, aranyozott dióval, piros almával, mézesbábbal, szalmafigurákkal díszítették. A diónak rontást űző erőt tulajdonítottak, a gyümölcs a bőség, egészség jelképe, a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet. A karácsonyi ág később fejlődött kis fácskává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek. Feljegyzések szerint az első hagyományosnak mondható karácsonyfát freiburgi pékinasok állították a város kórházában a XV. században. Átvitt jelentése a hagyományosan pirossal ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről-évre megújulása, körforgása. A fán látható girland (vagy boa!) a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet (ennek mintájára alakultak ki később a piros, arannyal díszített üveggömbök), a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai. 
A manapság megszokott díszes, üveggömbökkel, szaloncukorral felállított fa német protestáns hatásra terjedt el bécsi közvetítéssel, kezdetben az arisztokrácia és a városi polgárság körében. A feljegyzések szerint először Brunswick Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. magyar paraszti életben a mai értelemben vett karácsonyfa állítás szokása, házilag főzött szaloncukorral, a fa alá helyezett betlehemmel csak a XX. században terjedt el. A szegény paraszti családokban a II. világháború végéig megmaradt a zöldág állítás szokása, sőt volt ahol a jó szaporulat reményében az istállóba is vittek belőle. A karácsonyfát hagyományosan Vízkeresztkor (január 6.) bontják le.

Karácsonyi ünnepi vacsora A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor. Mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. A karácsonyi abroszt az év során még általában vetőabrosznak használták (ebből vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen.) Az asztalra gabonamagvakat helyeztek, ebből adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve. A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek. Az ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak. Innen a bab, borsó, lencse, mák, dió, hal a (halpikkely miatt) megjelenése a karácsonyi asztalon. A fokhagyma az egészséget, a méz (mézesbáb) az élet édességét jelképezte. A kalácsból, almából az első falatokat szétosztották egymás között, hogy a család mindig összetartson. A karácsonyi morzsát összeszedték, és az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó volt betegek gyógyítására, rontás elűzésére is. Sok helyen este az asztalt nem szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes.
A paraszti étkezési szokások alapjai ma is megtalálhatók karácsonyi étrendünkben. Gyakoriak a halból készült ételek, de angolszász befolyásra elterjedt a pulyka is. A borleves egyértelműen a nagypolgári étkezési kultúra része, a mákosguba viszont a paraszti hagyományból ered, csakúgy, mint az elmaradhatatlan beigli (a diós, mákos kalács).

Karácsonyi népszokások
Regölés
A regölés a téli napforduló ősi, pogánykori szokása. Férfiak jártak házról-házra és bőség, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntötték a háziakat. Általában karácsony másnapján, 26-án került rá sor. A néprajzkutatók a regölés dallam és prozódiai sajátosságaiban finnugor eredetet mutatnak ki ( a kutatás szerint a sámánénekkel van összefüggésben). Különféle népi hangszerekkel (duda, dob, csengő...) is kísérték a regölést, a szereplők kifordított báránybőr bundát viseltek. A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kérnek, hogy elmondhassák az éneket, ezután beköszöntőt mondanak, majd gyakori a csodaszarvas legenda valamely változatának elmondása, ezután következnek a jókívánságok a háziaknak és az adománykérés. Állandó szövegrész a refrén: " Haj, regö rejtem, azt is megengedte az a nagyúristen."
Betlehemezés
A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb és legnépszerűbb, többszereplős, dramatikus népszokása a karácsonyi ünnepkörben. Tulajdonképpen pásztorjáték, azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a "három királyok" ( a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát. A betlehemezők, általában férfiak, legények vagy gyerekek betlehemet visznek magukkal. Ez fából, papírból készült jászol, melyben a szent család figuráit és a jászolban fekvő állatokat ábrázolják. A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés. Állandó szereplők a pásztorok (külön megemlítendő az öreg pásztor) és egy angyal, illetve bizonyos vidékeken Heródes. Az erdélyi betlehemes hosszabb terjedelmű misztériumjáték, több szereplővel. Általában megjelenítik Szűz Máriát, Szent Józsefet is. A magyar népi hagyományban Szenteste napján csak a ház körül szabadott dolgozni, a mezőn tilos volt tevékenykedni. Szintén nem volt szabad kölcsönadni, mert ez elvitte a szerencsét. Ezen az éjjelen merítették az ún. aranyos vizet vagy életvizet, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Az éjféli mise alatt a pásztorok egyes vidékeken körbejárták a templomot, és zajkeltéssel (ostorcsattogtatás, kürtölés...) igyekeztek a gonoszt távol tartani. A mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen, illetve az állatoknak is különféle mágikus erővel bíró ételeket adtak (pl. szentelt ostyát, piros almát...), hogy egészségesek maradjanak.

 December 24. Ádám-Éva napja, szenteste
Jézus születésének ünnepe.
Ostyahordás, pásztorok karácsonyi vesszőhordása, kántálás, paradicsomjáték, karácsonyi asztal, ételek, karácsonyfa állítás, ajándékozás, karácsonyi éjszaka és hiedelmei
December 25. Karácsony napja
Egyházi és családi ünnep. Munkatilalom
December 26. Karácsony másodnapja, István napja
Az egyház első vértanúja, Szent István államalapító király névadója, névnapköszöntés, regölés
December 28. Aprószentek napja
A Krisztusért mártírhalált halt betlehemi kisdedek emlékünnepe, Vesszőzés

Más népek karácsonyi szokásai

Anglia
Nagy Britanniában Christmas, azaz Karácsony az év legfontosabb ünnepe. Az utcák, terek fényárban úsznak, turistalátványosság a Harrods áruház kirakata, amelyet több ezer világító gömbbel díszítenek. A Trafalgar Square- en megcsodálható a hatalmas, díszes fenyőfa, mely a norvég nép ajándéka a briteknek, II. világháborús segítségükért.
A Christmas Eve (24-e) munkanap, de rövidebb, általában ilyenkor tartják a nagy munkahelyi évbúcsúztató partikat. Ezen az estén otthon barátokat fogadnak, isznak egy jót, pl. behűtött citromlikőrt, sherryt, a gyerekek pedig készülnek a másnapra, amikor a Father Christmas (tképp. a Mikulás, szó szerint Karácsony Apó) telerakja ajándékkal a stocking-ot. Ez a zoknira emlékeztető képződmény az utóbbi években nálunk is kapható, bár Magyarországon december 6-án játszik fontos szerepet. Father Christmas egyébként a kéményen keresztül érkezik, hagyományosan egyenesen a kandallóba pottyan. A gyerekek ajándékkérő leveleket írnak neki, amit a kandalló tüzébe dobnak, hogy így jusson el az Északi- sarkra. Katolikus hatásra egyébként Angliában is elterjedt az éjféli mise, de az igazán vallásos anglikánok inkább a másnap reggeli protestáns istentiszteletet látogatják.
December 25-e a Christmas Day, ez az ajándékozás napja (reggel bontják ki a csomagokat), ilyenkor jön össze a család is, és ekkor eszik a hagyományos karácsonyi ebédet, a Christmas dinner-t. A karácsonyi ebéd sült, töltött pulykából vagy valamilyen szárnyasból sült krumplival, kelbimbóval, Christmas pudingból, aprósüteményből áll. A pudingot brandyvel flambírozva tálalják. A pudingba kerülő, alkoholba áztatott gyümölcsöket már hónapokkal karácsony előtt elkészítik, és így érlelik. Elmaradhatatlan eseménye még ennek a napnak a királynő hagyományos karácsonyi beszéde, melyet a televízió közvetít, s mely az angolok szerint meglehetősen unalmas, mégis mindenki megnézi.
A családi körben eltöltött karácsony, illetve a faállítás szokása Viktória királynő idején (XIX. század közepe) terjedt el a britteknél német mintára. Ezzel (na meg az angolok hagyomány-imádatával) magyarázható, hogy a viktoriánus figuráknak, mintáknak, díszeknek nagy a keresletje manapság is. December 26-a a Boxing Day, Karácsony másnapja, ilyenkor hagyományosan a személyzetet ajándékozták meg. Neve arra utal, hogy ezen a napon nyitották fel a templomi perselyt, tartalmát a szegények között osztották szét.

Finnország
A finneknél a karácsony december 23-án kezdődik, még nem ünnepléssel, hanem munkával. Este miután a gyerekek lefeküdtek, a szülők előkészítik a másnapi ételeket, rendet, tisztaságot varázsolnak mindenhová.
24-én reggelinél a család körbeüli az asztalt. Hagyományosan fahéjas tejberizs a reggeli, amelybe egy szem mandulát rejtenek. Aki ezt megtalálja, nagyon szerencsés lesz a jövő évben, ha fiatal lány az illető, akkor közeli férjhezmenetelre számíthat.
A finnek természetközelisége és mély humánuma mutatkozik meg abban a szép szokásban, hogy karácsony napján megvendégelik a velük élő háziállatokat, illetve megetetik a fészkelő madarakat. A karácsonyi vacsorára ők is nagy gonddal készülődnek. Miközben a gyerekek türelmetlenkednek, a felnőttek glöggöt (fűszeres forralt bor) isznak, amelyben mazsola és mandula is rejtőzik. Régi hagyomány szerint 24-én délben Turkuban, Finnország korábbi fővárosában kihirdetik a karácsonyi békét, amit a rádió is közvetít. Természetesen ezen a napon sem hagyják ki a szaunát.
A karácsonyi vacsora tradicionális északi ételekből áll: A heringet üvegfúvó módra általában rozskenyérben sült sonka követi, sült krumplikásával. Mézes, gyömbéres süteményekkel zárják az étkezést. Finnországban az asztalt éjszakára nem szedik le, hogy a karácsonyi manók is jóllakhassanak, ha épp arra járnak. Karácsony első napja szigorúan a családé, ilyenkor nem illik szomszédolni, de még telefonálni sem. A rokonlátogatásokra, barátok köszöntésére 25-én kerítenek sort.
 
GörögországGörögországban a Karácsony 12 napot felölelő folyamatos ünnep. A december 25-től január 6-ig terjedő időszakot Dodekameronak nevezik (jelentése 12 nap). Ebben benne foglaltatik mindhárom ünnep, a karácsony, az új év és a Vízkereszt.
A görögöknél a karácsonyi ünnepkörhöz nagyon sok legenda, mese, babona kötődik. Azt tartják, a Föld mélyén gonosz manók élnek - nevük
kalikandzarosz - akik azzal foglalatoskodnak év közben, hogy a Földet tartó fa törzsét elfűrészeljék. Karácsonykor azonban felhagynak ezzel a bosszantó foglalatossággal, hogy a földre jöjjenek, most már az embereket bosszantani. A házban aztán szörnyű ramazurit csapnak, törnek - zúznak, eleszik az emberek elől az ennivalót. Ezért távol kell őket tartani a háztól, és mivel a tűztől nagyon félnek, a házi tűzhelyben a láng soha nem aludhat ki. Vízkeresztkor aztán a pap által megszentelt víz bűvös ereje visszaűzi őket oda ahonnan jöttek, a Föld gyomrába.
A karácsonyi ünnepkör népszokásai a görögöknél is arra szolgálnak, hogy az eljövendő évre bő termést, egészséget, gazdagságot hozzanak a családoknak. A manók elűzésére szolgáló tűz hamuja varázserővel bír, ebből a földekre szórnak, bő termés reményében. Ekkor sütik a
vaszilopitát, egy kenyér félét, amibe fémpénzt rejtenek, aki megtalálja, szerencsés lesz. A kenyeret szépen fel is díszítik, Krétán még kenyérhímző asszonyok is vannak, akik tésztából cifra rajzokat kanyarítanak a kenyérre. Szokás a kenyeret felszeletelni úgy, hogy minden családtagnak jusson egy szelet belőle, és ezt az asztalnál ülve, közösen elfogyasztani.
A fiatal lányok karácsony reggelén a patakhoz mennek vízért, ebből iszik az egész család. Bizonyos vidékeken a forrást " meg is etetik", azaz ételeket tesznek a partjára.
Fontos, hogy karácsonykor az egész család, de még a házi állatok is jó és bőséges táplálékot kapjanak. A görögöknél a szerencsét hozó bűvös gyümölcs a gránátalma, mely a jólétet szimbolizálja.
A bőségvarázsló, adománygyűjtő népszokások közül a legfontosabb Görögországban a
kalanda. Énekesek járnak házról-házra, egészséget, szerencsét kívánnak a háziaknak, cserébe sonkát, vajat, bort kapnak.
December 31- Január 1.
Szilveszter és Újév napja. Szilveszter a polgári év befejező, január 1-je pedig a következő év kezdőnapja.
Szilveszteri szokások Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások melyek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Eszközei igen változatosak, karikás ostor, duda, csengő, kolomp. Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani. Erdélyben szokás az óév kiharangozása, és az új esztendő énekkel köszöntése. Ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi megfelelői a szilveszteri trombitálás és sajnos a petárdadobálás is. Erdélyben volt szokásban minden nagyobb ünnepen, így húsvétkor és pünkösdkor is a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak és a domboldalról legurították. Különösen az erdélyi szászok körében népszerű szokás, úgy tartják a kerék összeköti az óesztendőt az újjal. Falvainkban általában az óév búcsúztatást és az új esztendő köszöntését harangzúgás kísérte. Volt ahol a falu lakói együtt ünnepeltek, a templomhoz vonultak, egy legény felment a templomtoronyba, onnan köszöntötte az új esztendőt, a hívek pedig hálaadó énekeket mondtak. A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítni. Természetesen szilveszterkor is jártak a legények házakhoz köszöntőt mondani, vagy éppen valamely tréfás jelenettel a háziakat jókedvre deríteni.

Újévi szokások
A január 1-i évkezdés a Gergely-féle naptárreform után vált általánossá. Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. Így például semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Női munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be újévkor. Azt tartották, ha újév napja reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe. Bizonyos táplálkozási tilalmak is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Baromfit nem lehetett enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét, ellenben ajánlatos volt a malachús fogyasztása, mert az kitúrja a szerencsét. A szemes terményeket is ajánlatos enni- babot, lencsét -, mert akkor sok pénzük lesz a háziaknak. Sok vidéken rétest sütöttek szintén az analógia jegyében (hosszúra nyúlik az élet, mint a rétestészta. ) Szép hagyomány újév napján, hogy fiúgyerekek és legények házról-házra járva verses jókívánságokat mondanak a háziaknak, akik cserébe megvendégelik őket. Egyes falvakban az újévköszöntők a portákon gabonamagvakat szórnak szét, hogy bő termés legyen. Ezeket a magokat aztán a tyúkoknak adták a háziak, hogy sokat tojjanak. A hajnali időjárásból az egész évre jósoltak, ha szép idő volt, mezőgazdasági szempontból jó lesz az esztendő, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél.

Január 6. Vízkereszt napja.
A karácsonyi ünnepkör zárónapja, ezután veszi kezdetét a farsangi időszak. Háromkirályok napjának is nevezik, és a karácsonyfát is ezen a napon bontjuk le. Az egyház e napon emlékezik meg Jézus megkeresztelkedéséről, ekkor szentelik a vizet és a tömjént. A szentelt víz a templomokban is megtalálható, de a hívek vittek belőle otthonukba is. Széthintették a szobában, az istállóban, a földeken, hogy egészségesek legyenek, illetve a bő termés reményében, és hogy áldás legyen a házon. Öntöttek belőle a csecsemő fürdővizébe, vagy éppen meghintették vele az ifjú párt. Betegeknek általában a halántékát kenegették vele, és behintették természetesen a halottakat is. A keleti egyházban a folyók megszentelése is szokásban volt, körmenetben vonultak a hívek a folyóhoz, ahol faragott keresztet vetettek a vízbe. Ebből a szokásból alakult ki a házszentelés vagy más szóval koledálás szokása. Általában a pap és a kántor elmegy a hívek házához, megáldja azt, elbeszélget velük. Fáradozásaiért a háziaktól sonkát, tojást, szalonnát és lélekpénzt kapott. Egyes protestáns vidékeken ezt a szokást az egyház tiltotta.
Sok helyütt a fiúgyermekek eljártak a házakhoz "háromkirályt járni". A dramatikus játék a bibliai történetet meséli el, amikor a napkeleti bölcsek felkeresik a kis Jézust. A szereplők fehér, bő ingbe és díszes süvegbe öltöznek, valószínűleg legnépszerűbb Boldizsár, a szerecsenkirály szerepe, amihez az arcot jól össze kell kormozni.

Vízkereszt utáni második vasárnap
Megemlékezés Jézus első csodatételéről, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. A házaknál általában énekmondó asszonyok beszélték el a történetet, majd a házigazda étellel-itallal vendégelte meg a jelenlévőket. Volt ahol el is játszották a bibliai történetet.
Január 17. Remete Szent Antal napja
A háziállatok védőszentjének ünnepe. Szent Antal tüze (orbánc) gyógyítása ráolvasással.
Január 18. Piroska napja
Időjárás jóslás: Ha Piroska napján fagy, Negyven napig el nem hagy
Január 21. Ágnes napja
Időjárás jóslás: Ha Ágnes, Engesztel Vince, hogy teljék a pince.

Január 22.Vince napja,
 a bortermelő vidékeken fontos nap. Ekkor metszették a vincevesszőt, amit a meleg szobában hajtattak, ebből a adott évi termés mennyiségére következtettek. Azt tartották, ha ezen a napon jó idő van, jó lesz a szőlőtermés is. „Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince.”

Január 25. Pál napja (pálforduló)
Pálforduló: a Jézust üdvözlő Saul ezen a napon tér meg, és lett belőle Pál apostol.
Időjárásjóslás: az e napi derült idő hosszantartó hideg előjele